Az EP elfogadta a háborúpárti állásfoglalást, amelyen előterjesztőként Magyar Péter neve szerepelt

Trükkösen igyekszik megfelelni a TISZA az Európai Néppárt igényeinek.

Az állásfoglalásban leszögezték: Ukrajna háborúja Európa háborúja is.
Máris nagy botrány kerekedett az „európai védelem jövőjéről szóló fehér könyvről” szóló közös állásfoglalásból, melyet a mai napon fogadott el az Európai Parlament 419 igen, 204 nem szavazat, 46 tartózkodás mellett. 50 EP-képviselő – köztük a tiszások, akiknek pártelnöke korábban még az állásfoglalás előterjesztői között szerepelt – nem szavazott, a DK EP-képviselői igennel,
a jelenlévő fideszesek és a Mi Hazánk képviselője nemmel szavaztak az Európai Néppárt, a Szocialisták és Demokraták, a liberális Renew és a Zöldek-Európai Szabad Szövetség frakciók vezető politikusainak előterjesztésére.
Manfred Weber és Dobrev Klára is megszavazta a javaslatot.
Ezt is ajánljuk a témában
Trükkösen igyekszik megfelelni a TISZA az Európai Néppárt igényeinek.
Az állásfoglalás nem véletlenül váltott ki botrányt Magyarországon, abban ugyanis az ukrajnai harcmezőn megbukott, korábban az Egyesült Államok által is vallott nyugati Ukrajna-politika minden elemének folytatása, vagy egyenesen erősítése szerepel. A dokumentum szerint „az ukrán és az európai biztonság egy és ugyanaz”, sőt, „az ukrán csatatereken dől el Európa jövője” – az Európai Parlament többsége tehát jóformán háborúzó félnek tekinti az Európai Uniót.
A dokumentum kiáll a tagállami vétójog megszüntetése mellett, összhangban Magyar Péter egy kis szuverenitásról lemondó politikai irányvonalával.
A gyakorlat terén az állásfoglalás felszólítja a tagállamokat, hogy „határozottan álljanak Ukrajna oldalára”, és „biztosítsanak több fegyvert és lőszert Ukrajnának, mielőtt a tárgyalások lezárulnának”. Előirányozza az európai kiképző katonák Ukrajnába küldését az ukrán katonák helyszíni kiképzése érdekében, és Ukrajna érdekében nem is akármilyen mértékben növelné a hadikiadásokat: arra szólítja fel a tagállamokat, hogy
„GDP-jük legalább 0,25 százalékát fordítsák Ukrajna katonai támogatására”.
(Magyarország esetében ez az összeg hozzávetőlegesen 180-200 milliárd forint lenne annak függvényében, hogy melyik évi nominális GDP-t vesszük figyelembe milyen árfolyamon.)
Az állásfoglalás sürgeti egy közös bank létrehozását is Ukrajna újjáépítése érdekében, további uniós adófizetői pénzeket csatornázva keleti szomszédunkhoz.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás